Nos, mikor beírtam a címet, akkor villant be, hogy kissé morbid pont ezekben a napokban effélét firtatni.
Valójában egyáltalán nem az alkalom szülte, hanem csak az, hogy mostanában ismét kedvet kaptam írkálni. Annyi mindennel zaklatják az embert manapság, hogy már a saját gondolataimat sem hallom. Lehet ez a cél?
Ha leírom, akkor talán kissé rendet vághatok a redundáns folyam között, ami ma folyik mindenhonnan. Tévéből, rádióból, csapból, netből. Kíváncsi lennék, hogy hány embernek van még tele a ... na jó púpja? Mikor beszélgetek a közelemben lévőkkel, néha azon kapom magam, hogy már nincs is kedvem beszélgetni. Pedig alapból verbomán vagyok. De ma már annyira kifogyott az emberekből a jó szó. Ha megkérdjük egymástól, hogy "Hogy vagy?" akkor szinte meglepődünk, ha mosolyogva válaszol valaki és még ki is jelenti, hogy ő bizony jól van.
Én nem emlékszem, hogy gyerekkoromban ennyi kesergő felnőttet láttam-halottam volna. Pedig azért atyám a megnyomorított nemzedék képviselője. Őket is húzta az ág rendesen.
Ma meg valahogy a fanyalgás, nyafogás mintha elvárás lenne.
A gyerekeimnek azért sem mutatok ilyen példát. Mindennap mosolygunk egymásra. És örülünk egymásnak. Még akkor is ha esik az eső.
2010. október 30., szombat
2010. május 22., szombat
májusi eső aranyat ér 1.
No igen, a régi bölcsesség sokszor megállja a helyét - kivéve amikor nem. Például a mostani május esetében.
Van még egy bölcsesség: a jóból is megárt a sok(k). Az idei májusi esőkről elég sokaknak ez juthat eszébe.
Áradás itt, áradás ott, szinte az egész országban. Még Tatán is, ahol az idősebbek sem emlékeztek ilyen sok vízre. Az áradás Tatán, a sok eső miatt mindenképp meglepetés. Eddig csak afféle szimulációkban gyakorolták az Öreg-tó leengedésekor az Által-ér, János-patak, Malom-patak áradása esetén szükséges teendőket.
Most élesben is volt alkalom végrehajtani a feladatokat. Fanyalgók úgyis lesznek, de mindenképp megilleti a köszönet az említett terület vízrendezéséért felelős szakaszmérnökséget.
Van még egy bölcsesség: a jóból is megárt a sok(k). Az idei májusi esőkről elég sokaknak ez juthat eszébe.
Áradás itt, áradás ott, szinte az egész országban. Még Tatán is, ahol az idősebbek sem emlékeztek ilyen sok vízre. Az áradás Tatán, a sok eső miatt mindenképp meglepetés. Eddig csak afféle szimulációkban gyakorolták az Öreg-tó leengedésekor az Által-ér, János-patak, Malom-patak áradása esetén szükséges teendőket.
Most élesben is volt alkalom végrehajtani a feladatokat. Fanyalgók úgyis lesznek, de mindenképp megilleti a köszönet az említett terület vízrendezéséért felelős szakaszmérnökséget.
2010. április 12., hétfő
hosszú sorok éjszakája
Huhh, ismét túl vagyunk egy botrányokkal tarkított SZAVAZÁS -nak csúfolt össznépi rendezvényen.
Az ember a redundáns információáradatban már szinte megfullad. Az természetes, hogy mindenki a saját szája íze szerint kommentálja ezt az adathalmazt. De azért engedtessék meg egy kis "mosolygás".
Mosolyogni persze csak úgy tudok őszintén, ha nem lovalom magam bele a kampányömlengésbe. Gyakran szoktam mondogatni, hogy kampányidőszakban szigorúan csak rajzfilmet szabad nézni a tévében, különben minden este ökölbe szorult lábbal fekszünk le. Vonatkozik ez a végeredmény magyarázó okoskodásokra is.
Most komolyan - érzi bárki úgy, hogy ha nem fogják a kezét akkor nem tudja értelmezni a %-okat?
Lehet újra fröcsögni, anyázni, parasztvakítani, de azért igen erősen valószínűsíthető, hogy a nyilatkozattételre jogosultak tök mást fognak fontosnak kiemelni mint én.
Vegyük pl. olyan párt kiesést, ami korábban a hatalomban is osztozott. Vagy olyanét akire úgymond "rá se álmodtak", hogy valaha is bekerül. Természetesen lehet hüppögni, hogy "hát hogy történhetett ez". De szinte borítékolható, hogy nem azt a következtetést vonják le, ami a legnyilvánvalóbb. Hoznak majd mindenféle statisztikát, aztán bebizonyítják az ellenkezőjét. Elszidják egymás anyjának a hülye fiát, a végén a szavazópolgárt is. De a lényeg továbbra sem veri ki a szemüket. Nevezetesen, hogy a népharag eléggé erős lett. Főleg olyan helyeken, ahol a szegénység és a csüggedés már nem tartható tovább.
Valamiért nem képzelem, hogy ez főbekólintásként éri a hatalmasságra vágyókat. Az én szememben az egyik 19 a másik egy híján 20.
Komolyan, mit hittek? Hevesebb vérmérsékletű helyeken már kevesebbért is össznépi hiriget tartanak. Aztán lehet ócsárolni, meg fikázni a népet. Az az igazság, hogy eléggé a fejünkre nőtt egy olyan apparátus, aminek hasznát nem igazán láttuk az utóbbi időben. Nekem pl. mondhatják, hogy egyek paradicsomlevest, mert hogy az egészséges, és nekem az jót tesz. De nem fogom megenni, tekintve, hogy UTÁLOM! Sőt, ha a porontyom nem kéri, akkor nem főzök neki. Nem nyomom le a torkán, hogy eszel-nem eszel, nem kapsz mást. Adok neki mást, ami ízlik is és hasznos is. Különben megcsappantja a sulibüfé csokikészletét.
Dzsoki Juing jut eszembe, mikoris megkérdezte a feleségétől: "most nekem hiszel, vagy a saját szemednek?". Képzeljék csak: igenis tudok dönteni, és azt hogy nekem mi a jó, ÉN tudom a legjobban.
Valamiért nem érzem hibásnak magam azért mert nem bízom egyik hatalomra vágyóban sem. Nem a nép hibája, hogy nem bízik a vezetésben. Ezt az érzést az emberekben kemény, szorgos és kitartó munkával ők maguk érték el. Ami rossz szájízt ad, az nem más, hogy a számlát továbbra is mi fizetjük.
Nézem ezt halvány mosolygással, mint ahogy a szülő nézi a porontyát biciklizni tanulás közben. Közben igyekszik nem gondolni a kiszakadt nadrág, tönkrement cipő és a törött végtag gyógykezelésének költségeire. Egyszer csak felnő az a gyerek.
Az ember a redundáns információáradatban már szinte megfullad. Az természetes, hogy mindenki a saját szája íze szerint kommentálja ezt az adathalmazt. De azért engedtessék meg egy kis "mosolygás".
Mosolyogni persze csak úgy tudok őszintén, ha nem lovalom magam bele a kampányömlengésbe. Gyakran szoktam mondogatni, hogy kampányidőszakban szigorúan csak rajzfilmet szabad nézni a tévében, különben minden este ökölbe szorult lábbal fekszünk le. Vonatkozik ez a végeredmény magyarázó okoskodásokra is.
Most komolyan - érzi bárki úgy, hogy ha nem fogják a kezét akkor nem tudja értelmezni a %-okat?
Lehet újra fröcsögni, anyázni, parasztvakítani, de azért igen erősen valószínűsíthető, hogy a nyilatkozattételre jogosultak tök mást fognak fontosnak kiemelni mint én.
Vegyük pl. olyan párt kiesést, ami korábban a hatalomban is osztozott. Vagy olyanét akire úgymond "rá se álmodtak", hogy valaha is bekerül. Természetesen lehet hüppögni, hogy "hát hogy történhetett ez". De szinte borítékolható, hogy nem azt a következtetést vonják le, ami a legnyilvánvalóbb. Hoznak majd mindenféle statisztikát, aztán bebizonyítják az ellenkezőjét. Elszidják egymás anyjának a hülye fiát, a végén a szavazópolgárt is. De a lényeg továbbra sem veri ki a szemüket. Nevezetesen, hogy a népharag eléggé erős lett. Főleg olyan helyeken, ahol a szegénység és a csüggedés már nem tartható tovább.
Valamiért nem képzelem, hogy ez főbekólintásként éri a hatalmasságra vágyókat. Az én szememben az egyik 19 a másik egy híján 20.
Komolyan, mit hittek? Hevesebb vérmérsékletű helyeken már kevesebbért is össznépi hiriget tartanak. Aztán lehet ócsárolni, meg fikázni a népet. Az az igazság, hogy eléggé a fejünkre nőtt egy olyan apparátus, aminek hasznát nem igazán láttuk az utóbbi időben. Nekem pl. mondhatják, hogy egyek paradicsomlevest, mert hogy az egészséges, és nekem az jót tesz. De nem fogom megenni, tekintve, hogy UTÁLOM! Sőt, ha a porontyom nem kéri, akkor nem főzök neki. Nem nyomom le a torkán, hogy eszel-nem eszel, nem kapsz mást. Adok neki mást, ami ízlik is és hasznos is. Különben megcsappantja a sulibüfé csokikészletét.
Dzsoki Juing jut eszembe, mikoris megkérdezte a feleségétől: "most nekem hiszel, vagy a saját szemednek?". Képzeljék csak: igenis tudok dönteni, és azt hogy nekem mi a jó, ÉN tudom a legjobban.
Valamiért nem érzem hibásnak magam azért mert nem bízom egyik hatalomra vágyóban sem. Nem a nép hibája, hogy nem bízik a vezetésben. Ezt az érzést az emberekben kemény, szorgos és kitartó munkával ők maguk érték el. Ami rossz szájízt ad, az nem más, hogy a számlát továbbra is mi fizetjük.
Nézem ezt halvány mosolygással, mint ahogy a szülő nézi a porontyát biciklizni tanulás közben. Közben igyekszik nem gondolni a kiszakadt nadrág, tönkrement cipő és a törött végtag gyógykezelésének költségeire. Egyszer csak felnő az a gyerek.
2010. április 8., csütörtök
húsvéti túlélő túra
Bear Grylls (ha így kell írni...) is tanulhatna némely hölgytől a környezetemben, akik a húsvétot komolyabb kórházi gyógykezelés nélkül megússzák.
Valahogy mára már elveszett az érzés gyermekkorom ködös homályába vesző emlék-kupaca alatt, hogy miért is jó nekem a húsvét?
A vidám elfoglaltságból mára már csak az igahúzás és a pattanásig feszült idegek maradtak.
Porontyom megkérdezte, hogy mit ünneplünk húsvétkor? Általában zökkenőmentesen tudok válaszolni efféle kérdésekre, de most csődöt mondott a tudományom. Lehet megérezte rajtam, hogy már nem ünneplem az ünnepet?
Előadhattam volna persze a szokásos megváltós-húsvéti nyuszis-mikulásos-jézuskás stílusú szösszenetek egyikét, de ahhoz is morcos voltam. Különben is már túl nagy efféle kényszermosolygós idegőrléshez.
Már elég rég hangzott el tőle a következő: "ugye a fogtündér nem is létezik? Ti teszitek a pénzt a párna alá, hogy engem boldoggá tegyetek? " Szóval annyit mondtam neki, hogy sajnos már nem emlékszem pontosan.
Végül is akárhogy gondolkodtam, nem emlékeztem rá mikor veszett el a varázs. Legalább az ivadékaimnak még megvan. Ők egyelőre még csak élvezik a tavaszt, a készülődést és a csokinyuszit. Lehet példát kellene vennem róluk?
Valahogy mára már elveszett az érzés gyermekkorom ködös homályába vesző emlék-kupaca alatt, hogy miért is jó nekem a húsvét?
A vidám elfoglaltságból mára már csak az igahúzás és a pattanásig feszült idegek maradtak.
Porontyom megkérdezte, hogy mit ünneplünk húsvétkor? Általában zökkenőmentesen tudok válaszolni efféle kérdésekre, de most csődöt mondott a tudományom. Lehet megérezte rajtam, hogy már nem ünneplem az ünnepet?
Előadhattam volna persze a szokásos megváltós-húsvéti nyuszis-mikulásos-jézuskás stílusú szösszenetek egyikét, de ahhoz is morcos voltam. Különben is már túl nagy efféle kényszermosolygós idegőrléshez.
Már elég rég hangzott el tőle a következő: "ugye a fogtündér nem is létezik? Ti teszitek a pénzt a párna alá, hogy engem boldoggá tegyetek? " Szóval annyit mondtam neki, hogy sajnos már nem emlékszem pontosan.
Végül is akárhogy gondolkodtam, nem emlékeztem rá mikor veszett el a varázs. Legalább az ivadékaimnak még megvan. Ők egyelőre még csak élvezik a tavaszt, a készülődést és a csokinyuszit. Lehet példát kellene vennem róluk?
2010. április 1., csütörtök
elsőre
Egyre többen blogolnak a környezetemben, a végén kedvet kapok hozzá én is. Bár akik a környezetemben vannak, nem szorulnak a bejegyzéseimre (megjegyzéseimre), hisz többnyire megkapják élőszóban :).
No, de sebaj.
A blogom olyan lesz mint én magam. Kaotikus, szerteágazó, temperamentumos.
Van persze,aki nem így hívja ezeket a tulajdonságaim. Szinonima van rá bőven, nyehhehe.
No, de sebaj.
A blogom olyan lesz mint én magam. Kaotikus, szerteágazó, temperamentumos.
Van persze,aki nem így hívja ezeket a tulajdonságaim. Szinonima van rá bőven, nyehhehe.
2009. október 30., péntek
mutasd magad
Ide gondoltam feltöltögetni azokat a képeket, amikről úgy érzitek, hogy publikusak :).
A leggazdagabb forrással természetesen Robi rendelkezik, majd még kitaláljuk, hogy lehet úgy feltenni, hogy letölthető legyen.
A leggazdagabb forrással természetesen Robi rendelkezik, majd még kitaláljuk, hogy lehet úgy feltenni, hogy letölthető legyen.
Osztálytalálkozó
Létrehoztam e kis naplót, hogy egy helyen legyen összegyűjtve mindaz, amit érdemesnek tartunk megemlíteni a (juszt sem firtatjuk, hogy hányadik) érettségi találkozó okán.
Tehát a dátum és a helyszín:
2009.11.28. Kristály étterem Győrben.
Az iskolában gyülekeznénk kb. 16-17 óra körül. Az étterembe 19 órakor megyünk át.
Három menüből lehet választani:
Alapvetően a Grafl Robi és Guriga szervezik, őket lehet hívni (vagy írni nekik) ha bármi kérdés adódik. (nekik kell válaszolni, hogy melyik menüt választod).
A vacsora 4000 Ft. fejenként, ebben benne van az aperitif is, a Csaba vacsorája és ajándéka is.
Guriga számlájára kéretik utalni a beugrót.
A számlaszámot itt kérheted megjegyzésben (ekkor én írok választ pl emilben, vagy smsben), vagy a Robi/Guriga címén-számán.
A megjegyzésbe egyébként bátran írhat bárki, főleg, ha ezzel segítünk Gurigáéknak.
Ha a megjegyzésbe írtok, akkor legalább számon lehet tartani, hogy hányan jönnek. (remélem azért meglesz a névsor :) )
Eddig az az egyezség, hogy nem megyünk ki idén Imihez a temetőbe. Tiltakozni szabad. Robitól szó szerinti idézet: "A találkozó alapvetően nem családos, de senkinek a párját nem fogjuk megkövezni, ha mégis eljönne."
A Robi elérhetősége: grafl.robert@t-online.hu
Guriga elérhetősége: judit.kerekes@tutti.hu
Ezt a blogcímet is bátran lehet terjeszteni egymás között, igyekszünk frissen tartani az információkat.
Tehát a dátum és a helyszín:
2009.11.28. Kristály étterem Győrben.
Az iskolában gyülekeznénk kb. 16-17 óra körül. Az étterembe 19 órakor megyünk át.
Három menüből lehet választani:
"A” Mandulás csirkemell filé,
Óvári sertés borda,
Párolt rizs, steakburgonya,
Vegyes savanyúság,
Erdei fatörzs
„B” Gordon blue,
Brokkolis pulyka rolád baconba,
Párolt rizs, steakburgonya,
Vegyes savanyúság,
Gundel palacsinta
„C” Mediterán csirkemell filé, bazsalikommal
Libamájjal töltött sertés borda,
Vegyes köret,
Vegyes saláta
Fagylalt kehely
Óvári sertés borda,
Párolt rizs, steakburgonya,
Vegyes savanyúság,
Erdei fatörzs
„B” Gordon blue,
Brokkolis pulyka rolád baconba,
Párolt rizs, steakburgonya,
Vegyes savanyúság,
Gundel palacsinta
„C” Mediterán csirkemell filé, bazsalikommal
Libamájjal töltött sertés borda,
Vegyes köret,
Vegyes saláta
Fagylalt kehely
Alapvetően a Grafl Robi és Guriga szervezik, őket lehet hívni (vagy írni nekik) ha bármi kérdés adódik. (nekik kell válaszolni, hogy melyik menüt választod).
A vacsora 4000 Ft. fejenként, ebben benne van az aperitif is, a Csaba vacsorája és ajándéka is.
Guriga számlájára kéretik utalni a beugrót.
A számlaszámot itt kérheted megjegyzésben (ekkor én írok választ pl emilben, vagy smsben), vagy a Robi/Guriga címén-számán.
A megjegyzésbe egyébként bátran írhat bárki, főleg, ha ezzel segítünk Gurigáéknak.
Ha a megjegyzésbe írtok, akkor legalább számon lehet tartani, hogy hányan jönnek. (remélem azért meglesz a névsor :) )
Eddig az az egyezség, hogy nem megyünk ki idén Imihez a temetőbe. Tiltakozni szabad. Robitól szó szerinti idézet: "A találkozó alapvetően nem családos, de senkinek a párját nem fogjuk megkövezni, ha mégis eljönne."
A Robi elérhetősége: grafl.robert@t-online.hu
Guriga elérhetősége: judit.kerekes@tutti.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
